A Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség (KDMFÜ) aktívan támogatja a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) munkáját az eBussed Interreg Europe projekt magyarországi akciótervének megvalósítása során. Ennek szellemében a KDMFÜ rendelkezésünkre bocsátotta saját, három fős, közlekedés-, illetve villamosmérnökökből álló szakértői csoportját. A saját szakterületükön több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben (KDMKT) az alacsony kibocsátású helyi és településközi tömegközlekedés vonatkozásában segítik munkánk. Egyúttal éppen a KDMKT az a beavatkozási terület, amelyre az eBussed akcióterv is koncentrál.

2023. február 6-án Zoom felületen került sor arra a megbeszélésre, amelynek témái az alábbiak voltak:

1.) a városi és elővárosi buszközlekedés környezeti hatásainak csökkentése a digitalizációra való felkészüléssel és az új megoldások tesztelésével, valamint

2.) az elektromos töltőhálózat hatékonyságának növelése.

 

Az első téma – amely az eBussed magyar akciótervének 1. akciója, azaz beavatkozási területe is egyben – a helyi tömegközlekedési vállalatok személyzetének e-busz fókuszú képzése volt. E tekintetben egyelőre nem beszélhetünk az üzemeltetés, a karbantartás és az irányítás területén dolgozók, illetve a közlekedéssel foglalkozó helyi önkormányzatok szakembereinek átfogó képzéséről. Ennek oka, hogy az elektromos buszok gyártói elsősorban saját termékük speciális kezelési, esetenként karbantartási ismereteit adják át. Általános elektromos busz képzési sablon vagy tananyag az egyes buszok speciális volta miatt nem is alakítható ki. A tartalmi korlátok figyelembe vételével a digitális megoldások is inkább arra szűkülnek, hogy pár szemléletformáló jellegű, általános fókuszú, elektromos busz témájú ismeretet és azokhoz kapcsolód kérdést-választ elérhetővé teszünk a helyi busztársaságok, illetve az azokat tulajdonló önkormányzatok számára.

Szintén az első témához kapcsolódik az, hogy az elektromos buszok üzembe állításával járó változásokat megfelelő információs eszközökkel – akár önálló stratégiával is – kezelni szükséges. Itt a szűk keresztmetszetekre kell koncentrálni: a töltési infrastruktúra jelentette új feladatokra, az építési szabályozásban szükséges változtatásokra, illetve az alacsony kibocsátású vagy zöld átállás jelentős pénzügyi igényére (töltők, telephelyek, buszok vásárlása). Ugyanígy fontos a helyben termelt és helyben felhasznált energia igénybe vétele, amely lehetőség szerint önkormányzati tulajdonban álló napelemparkokból vagy okos hálózatokból származik. Mindezekhez támogató hozzáállás szükséges a tömegközlekedési és önkormányzati dolgozók részéről, különösen akkor, amikor az eddig olcsó elektromos áram ára – akárcsak a tömegközlekedésben széles körben igénybe vett dízel üzemanyagé – jelentősen megemelkedett.

 

Solaris elektromos busz a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség központi településén, Pakson

Forrás: https://paks.hu/mi-paksiak/kozlekedes/helyi-jaratok.46

 

Az online egyeztetésen résztvevő szakemberek a második téma – amely az eBussed magyar akciótervének 2. akciója –, az elektromos töltőhálózat hatékonyságának növelése kapcsán kiemelték, hogy Magyarországon alapvetően a járműpark telephelyén töltik fel az elektromos buszok akkumulátorcsomagjait. Ezzel a töltéssel a járművek egy teljes napon át képesek az utasszállításra.

Amennyiben a fentihez képest eltérő töltési megoldásokat is számba veszünk, meg kell említeni a buszmegállókba telepített pantográf (áramszedő), illetve inverz pantográf (fordított áramszedő) típusú töltőket is. Ezek a buszok megállóban tartózkodása alatt töltik a járműveket, így gyakorlatilag a járat teljes útvonalán található több töltési ponton valósul meg az elektromos busz akkumulátorainak áramellátása. A megoldás hátránya annak tetemes beruházási igénye, előnye pedig, hogy a kisebb akkumulátorcsomag több utas szállítását teszi lehetővé. Ez a megoldás azonban sem Pakson, sem a KDMKT egyelőre elektromos buszokkal nem ellátott főbb településein, így Szekszárdon, Dunaújvárosban és Dunaföldváron sem javasolt.

A töltési infrastruktúra sajátossága, hogy maguk a töltőberendezések nem szabványosítottak, ezért az eltérő töltők átállítása sem egyszerű. A különböző településeken forgalomba állított különböző autóbuszok esetében egységes, mindenhol alkalmazható töltőkről nem lehet beszélni.

További lehetőségként jöhet szóba Budapest, illetve Szeged trolibuszainak példája alapján az elektromos, áramszedős (pantográfos) járművek felsővezetékről történő töltése. Ez egy korlátozott idejű „en route”, azaz a forgalomban, menetidő alatt történő töltést jelent az elektromos buszok számára.

A második téma zárásaként a szakemberek megjegyezték, hogy a KDMKT területén a helyi tömegközlekedés területén a megfelelő kapacitású akkumulátorcsomag és a telephelyi töltés használata javasolt. Amennyiben helyközi viszonylatokról beszélünk, akkor az elektromos energia hidrogén üzemanyag cellákban történő tárolása és ezen cellák használata is megfontolandó, amennyiben a zöld áram helyben történő előállítására adott a lehetőség.

Az online egyeztetés zárásaként a KDMFÜ szakértőitől elhangzott, hogy – amennyiben kitekintünk a KDMKT területéről –, a Dél-Dunántúl legnagyobb, BYD és Mercedes járművekből álló elektromos buszflottájával rendelkező Pécsett az egyes járatok végállomáson történő töltés lehetősége is felmerült. Kaposvárott, ahol két csuklós, elektromos meghajtású Ikarus busz teljesít szolgálatot, ez a kérdés nem került szóba. A végállomáson történő töltés megvalósításának határt szab a beruházás költsége, amely a telephelyi töltőknél nagyobb kapacitású töltőket továbbá jelentős anyagi és hálózatfejlesztési beruházást igénylő megoldást jelent.

 

Az eBussed projekt az Interreg Európa Programon belül az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.