Az Innoskart Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 2022. november 8-án tartotta az eDIGISTARS projekt kommunikációs zárókonferenciáját. Az Innoskart a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel, valamint számos hazai és nemzetközi szakértővel együttműködve az eDIGISTARS Duna-régiós projekt (eDigiStars – Interreg Danube (interreg-danube.eu) keretein belül minősítéssel és versenyképes tudást adó tréningekkel támogatta a legveszélyeztetettebb munkaerőpiaci csoport, tehát az 50 év feletti korosztály digitális tudásszerzését.
A novemberi zárórendezvény az Innoskart ügyvezetőjének, egyúttal az EDIGISTARS Vezető Partnerének köszöntőjével kezdődött.
A „Szeniorok új(ra a) pályán! | Avagy 50 év feletti munkavállalók, önfoglalkoztatók, munkakeresők és lehetőségeik a munkaerőpiacon” téma előadója Kudari Nóra volt, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége képviseletében. Prezentációjában kiemelte, hogy a demográfiai robbanás következtében a hazai munkaerőpiac legjelentősebb és legszélesebb rétegévé az 50 év feletti korosztály vált. A folyamatosan változó munkaerőpiac magasan képzett munkaerőt kíván, amit a technikai változásokat is követő képzésekkel szükséges szinten tartani a versenyképesség érdekében. 2025-ig a digitalizációs megoldások által végzett napi munkaórák száma eléri az emberi munkával hatékonyan kitölthető munkaidőt. A statisztikai adatokat értékelve megállapítható, hogy 2050-re az 50 évnél idősebb munkavállalók aránya 37%-ról 50%-ra, míg az időskori eltartottság 30%-ról 50-%ra emelkedik. Ez a nyugdíjkorhatár kitolódásával együtt a munkaviszonyban eltöltött idő meghosszabbítását, tehát az 50 év felettiek munkaviszonyának meghosszabbodását is eredményezi. A COVID-19 járvány következtében a munkaerőpiacról kiszoruló ötvenes korosztály munkaerőpiaci visszatérése jelenleg is csak a fejlődést követő oktatással lehetséges. A vállalatok belső továbbképzéseket azonban nem szerveznek, ezért ezt a feladatot külső oktatási intézményeknek kell biztosítani.
A prezentációkat követő előadásokban a rendezvényen résztvevő szlovén, bolgár, szerb partnerek hasonló témákban adtak elő, kiemelve, hogy azonos tendenciák figyelhetők meg náluk is, részben a COVID-19 járványhelyzet következményeként. Az előadók a követlezők voltak: Žunko, PRIZMA (Szlovénia), Svetlana Doncheva, BIA (Bulgária), Rumena Butseva, Natalija NEA (Bulgária), – Irena Vukajlovic, Agency Spektar Banja Luka (Szerb Köztársaság).
A „Meddig ér a LifeLong Learning takarója? | Avagy az 50 év felettiek készség- és kompetencia fejlesztése a gyakorlatban” című előadást Rákosi Szilviától hallhattuk a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) képviseletében. Kiemelte, hogy a digitális munkaerőpiacon a foglalkoztatott nők aránya nagyon alacsony, alig 10% ma Magyarországon. A hazai oktatási környezetből kikerült ötvenes generációból csak a legjobb képességűek szereztek felsőfokú végzettséget. A rendszerváltással (1990) a munkanélküliek továbbképzését informatikai és nyelvi területen a regionális munkaügyi központok látták el, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben. 2012-ben indult a digitális, idegennyelvi kompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések támogatása Európai Uniós finanszírozásban. Az ekkor megvalósított GINOP, TÁMOP, VEKOP projektek által nyújtott képzési lehetőségek hasznosnak bizonyultak. 
Az eseményt egy, a fenti témákhoz kapcsolódó panelbeszélgetés zárta, melynek moderátora Körmendy Gál volt szakértő volt. Beszélgetőtársai Rákosi Szilvia (NJSZT), Simona Trip, ACTA (Románia), Kateřina Kormskova, DEX IC (Csehország), Balázs Mahler, Minerva ’90 Kft. (Magyarország), Mateja Pihlar, Maribor Adult Education Centre (Szlovénia) és Aleksandar Vukovic, RARS (Szerb Köztársaság) voltak.
A zárórendezvényen elhangzottak szorosan kapcsolódnak az agrárdigitalizációval foglalkozó Regions 4Food projekthez is. Ebben a nemzetközi együttműködésben alapvető tétel az oktatás fontossága az agrárium digitális átmenetében. Ez a kihívás a fiatalabb generációk számára jobban kezelhető, azonban éppen az 50 év feletti korosztály az, amelynek több nehézséget okoz az újabb informatikai ismeretek és digitális megoldások elsajátítása. Ugyanez a tendencia megnehezíti továbbá a dél-dunántúli és hazai agráriumban esedékes generációváltást is.
A Regions 4Food projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.