A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (DDRIÜ) az eBussed Interreg Europe projekt magyarországi partnereként az elektromos autóbuszok használatát igyekszik előmozdítani a Dél-Dunántúlon. A tömegközlekedés zöldítésére irányuló törekvés a régió két meghatározó településén – Baranya és Somogy megyék székhelyein – jelen van, igaz, más formában. Az alábbiakban erről nyújtunk egy rövid áttekintést.

Sűrített gázüzemű autóbuszok Kaposváron – 2015

A somogyi megyeszékhelyen, Kaposvárott 2015. november 10-én a Kaposvári Közlekedési Zrt. 25 szóló és 15 darab csuklós, MAN márkájú, CNG-üzemű, azaz sűrített földgázzal működő buszt állított forgalomba. A gázüzemű buszok beszerzése összesen 4,2 milliárd forintba került, melynek 97,5 százalékát európai uniós forrásból finanszírozták, a fennmaradó összeget pedig Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata saját erőként tette hozzá a beruházáshoz.
Az új buszok üzembe helyezésével a tömegközlekedés által okozott zajterhelés a harmadára csökkent, a gázüzemű buszok üzemeltetése is gazdaságosabb lett a korábbi dízel buszokéhoz viszonyítva – az üzemanyagra fordított összeg például közel a felére csökken. Tekintettel arra, hogy a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyára egész évben nagyüzemi keretek között termel biogázt, így éves szinten akár egymillió köbméternyi megújuló energiaforrást tud biztosítani, többek között az autóbuszok üzemeltetéséhez is. A busztársaság és a cukorgyár közötti beszállítói együttműködés jelenleg is intenzív.
Kaposvárott jelenleg kizárólag gázüzemű buszok biztosítják a helyi tömegközlekedést a napi 33.000, főnyi utazóközönség számára. A fejlesztések folytatásaként 2019-ben 5,5 milliárd forintos beruházással (ennek egyharmada európai uniós, kétharmada pedig kormányzati támogatás volt) új busztelephely és vizsgabázis is létesült. Ez a kapacitás jelentősen meghaladja a kaposvári igényeket, azonban további beruházások révén lehetőséget biztosít elektromos autóbuszok szervizelésére, átfogó buszkarbantartási igények kiszolgálására is, immár nemcsak Kaposvár város számára. Ki kell emelnünk továbbá, hogy a sűrített földgázzal üzemelő járművek a dízelüzeműekhez képest jóval kevésbé terhelik a környezetet, részecske kibocsátás-mentes üzemük csökkenti a tüdő és más légzőszervi betegségek, rákos megbetegedések kialakulásának esélyét, továbbá mérséklődik a szív és érrendszeri megbetegedésekből fakadó idő előtti elhalálozások száma is.

Korszerű MAN CNG üzemű buszok a Kaposvári Közlekedési Zrt. 2019. augusztusban átadott új busztelephelyén és vizsgabázisán

Forrás: https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2019/08/uj-jarmutelepet-kapott-kaposvar-zold-
tomegkozlekedese

Elektromos autóbuszok Pécsett – 2020

2020. július 31-el újabb jelentős állomásához érkezett el a Dél-Dunántúl autóbuszközlekedése. Ekkor került sor a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program európai uniós társfinanszírozásának felhasználásával megvásárolt 10 szóló, BYD márkájú elektromos autóbusz ünnepélyes átadására a város főterén. A baranyai megyeszékhelyen jelenleg 180 autóbusz szolgálja a közösségi közlekedést, napi mintegy 50.000, főnyi utazóközönséget kiszolgálva.
A 10 új jármű, amely Pécset a legnagyobb elektromosautóbusz-flotta üzemeltetővé is tette Magyarországon, csökkenti az önkormányzati városi, elővárosi személyszállítási cég, a Tüke Busz Zrt. költségeit, egyúttal jelentős presztízsnövekedést is jelent a városnak. A 12 méter hosszú járművek Magyarországon, a Komáromban működő BYD autóbuszgyárban készültek, magyar munkaerő bevonásával, a legmagasabb iparági technológiai színvonalon. Az 1,7 milliárd forintos európai uniós  társfinanszírozású projekt az autóbuszok megvásárlásán túl egy, a buszok kiszolgálására és töltésére is alkalmas garázs létesítését, valamint az abban elhelyezett töltési infrastruktúra kialakítását is magába foglalta.
Hasonlóan a kaposvári CNG projekthez, ezek a járművek is csendesek, egyáltalán nincs károsanyag kibocsátásuk, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a Dél-Dunántúl legnagyobb, közel 150.000, fős lélekszámú városának levegője tisztább, tömegközlekedése az emberi egészséget kevésbé károsító legyen. Ez a beruházás a 2019-ben elfogadott Nemzeti Buszstratégiával már jelenleg is összhangban áll, tekintettel arra, hogy a stratégia előírja: 2022-től kizárólag elektromos autóbuszok helyezhetők üzembe a 25 ezernél nagyobb lélekszámú magyarországi településeken. A gépjárművek beszerzése nem előzmény nélküli. Jól szolgálta azt Pécs 2014-es, majd 2016-os pályázata, amelyet a baranyai megyeszékhely az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerésére nyújtott be. Jóllehet a címet nem sikerült elnyerni, azonban a kidolgozott pályázati dokumentációknak szerves részét képezték elektromobilitási fejlesztési elképzelések is. Ennek szellemében, a 2020. július végén átadott 10 darabos elektromos buszflotta bővítéseként, a városvezetés tervezi az önkormányzat dízelüzemű járműveinek elektromosra cserélését. A további tervek között szerepel egy elektromos hajtású csuklós autóbusz tartós pécsi tesztüzembe állítása is.
Végül kiemeljük azt is, hogy az elektromos busz flotta gazdaságos üzemeltetését a 10 MW beépített kapacitású, 2016-ban európai uniós és hazai támogatásból több mint 4 milliárd forint fejlesztési forrásból megvalósult pécsi naperőmű helyben termelt, tárolt és felhasznált megújuló villamos energiával is elősegíti.

A BYD Magyarországon gyártott elektromos szóló buszainak ünnepélyes átadása Pécs főterén, 2020. július 31-én

Forrás: Magyarország Kormánya / Facebook

Egyeztetés a Tüke Busz Zrt. üzemeltetési és fejlesztési igazgatójával

A DDRIÜ annak érdekében, hogy Pécs új BYD elektromos autóbuszairól, működtetésük üzleti modelljéről bővebb információt szerezzen, 2020. augusztus 3-án délelőtt a Tüke Busz Zrt. üzemeltetési és fejlesztési igazgatójával, Tavi Tamás úrral egyeztetett. A megbeszélésen az Open Inno Kft., a DDRIÜ-t az eBussed Interreg Europe projekt nemzetközi és hazai tapasztalatcsere folyamatában támogató tanácsadó cég szakértője is részt vett.
A fent már említett Európa Zöld Fővárosa pályázatok mellett a Tüke Busz Zrt. 2016-ban „Zöld utat a zöld buszoknak” alcímmel egy Zöld Stratégiát is kidolgozott. Ez többek között a járműpark cseréjének főbb döntési pontjaival, a beruházási igény mellett a fenntarthatóság aspektusaival, az elektronikus jegykezelési rendszerrel, közlekedési-informatikai megoldásokkal foglalkozott. Ugyanitt átvilágításra kerültek továbbá a buszközlekedési társaság mindennapi működésének legjelentősebb problématerületei, valamint a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelő vállalati működés gyakorlatban történő alkalmazhatósága. Tavi Tamás a stratégia kapcsán kiemelte, hogy már 2012- 2013-tól kezdődően – az akkor kezdődött helyi, dízelüzemű autóbuszpark korszerűsítésével egyidőben – szükségszerűnek tartották elektromos buszok beszerzését.

A Tüke Busz Zrt. Zöld Stratégiájának fedlapja – 2016

Forrás: Tüke Busz Zrt.

A hazai közbeszerzési törvény előírásaival összhangban beszerzett 10 BYD buszról megtudtuk, hogy alacsonypadlós, légkondicionált, USB töltőpontokkal felszerelt, 64 utas befogadására alkalmas járművek, amelyek saját tömege 13 ezer kilogramm, maximális össztömege pedig 19 ezer kilogramm.
A buszok egyenként 348 kWh kapacitású akkumulátor csomaggal rendelkeznek, feltöltésükhöz négy óra szükséges a buszgarázsban telepített 80 kW (126 A) teljesítményű, un. lassú töltők segítségével. A járművek normál terhelés mellett, kilométerenként három megállóval számolva 386 kilométeres hatótávolság elérésére képesek. További érdekesség, hogy a dízelüzemű buszok 150 Ft/kilométeres egy utaskilométerre eső üzemanyag költségével szemben az elektromos buszok azonos adata 28 Ft/kilométer. Ezért a Tüke Busz Zrt-nél jelentkező, elektromos autóbuszokkal elérhető éves megtakarítás tetemes, amennyiben egy pécsi autóbusz éves átlagos 80.000, kilométeres futásteljesítményét vesszük alapul. A buszok 2020. augusztusban tesztüzemben szolgálják az utazóközönséget, 2020. szeptember 1-jétől kerülnek napi, menetrendszerű használatba.
A szakember kiemelte továbbá, hogy a pécsi közbeszerzési dokumentáció példaértékű több hazai területi, regionális csomóponti városi település közigazgatási határon belüli és agglomerációs e-közlekedésfejlesztéséhez. Ezen még a technológia nagyon nagy sebességű fejlődése is csak korlátozottan változtat. Utóbbi tekintetében az energiasűrűség, az akkumulátor ára (amely az autóbusz árának 30-50%-át teszi ki), illetve a gépjármű tömeg/helykihasználás aránya a legfontosabb mutatók. Amennyiben a jármű saját tömege csökken, akkor annak mozgatásához kisebb teljesítmény, így kisebb akkumulátor kapacitás szükséges. Ez pedig versenyképesebb beszerzési árat eredményez a hagyományos dízel buszok árához mérten.
A megbeszélésen számos további, az eBussed Interreg Europe projekt hazai helyzetelemzésének (Status Qou Report) DDRIÜ általi összeállításához szükséges információ is elhangzott. Ezek többek között az elektromos buszok beszerzésével kapcsolatos döntési folyamatra és annak szereplőire, az eszközvásárlás vagy e-tömegközlekedési szolgáltatás vásárlás dilemmára, a flottaszolgáltatásra, a kapcsolódó elektromos és információtechnológiai menedzsmentre, a gépjárművezetők képzésére és annak munkaerőpiacra gyakorolt hatására, valamint a nagy autóbuszgyárak regionális autóbuszellátó és szervízközpontjainak létesítésére is vonatkoztak. Kapcsolódó, egyben a települések tervezésében megjelenő kihívások is terítékre kerültek, úgy mint az egyéni személygépkocsi használat valószínűsíthető visszaszorulása, a személygépkocsi parkolóhelyek felszabadulása, valamint a jelenleg tapasztalható szuburbanizációs tendencia megfordulása a fiatalabb korosztályok városközpontokba településével. Mindezek növekvő e-tömegközlekedési, így elektromos autóbusz használati igényeket vetítenek előre.

Az eBussed projekt az az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával
valósul meg.