A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, mint a Medtech4 Europe Interreg Europe projekt kommunikációért felelős magyar partnere a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete meghívására megfigyelői minőségben vett részt a 2020. július 21-én megrendezett orvostechnológiai webináriumon. Az esemény, amelynek házigazdája az Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségüggyel foglakozó innovációs társulása (EIT Health) volt, több mint 30 résztvevő számára nyújtott betekintést az orvostechnológiai eszközökkel összefüggő innovációs folyamatba.
Az online esemény kiindulópontja az volt, hogy a fejlett nyugati orvostechnológiai ipar szoros kapcsolatot ápol az orvostechnológiai szempontból perifériális térségekkel, megbecsüli azok ötleteit, kezdeményezéseit. A házigadák éppen ezért a Kelet-Közép-Európát is reprezentáló résztvevőktől vázlatos ötleteket is kértek a környezetükben felmerült releváns elképzelésekről. A kapott visszajelzések közül itt néhányat emelünk ki, mint például: helyes testtarást támogató megoldások fejlesztése irodai munkavégzéshez, kiégési szindrómák kezelése a poszt-koronavírus időszakban, várólisták adatainak bizalmas kezelése blockchain megoldással, sürgősségi gyógyszerellátást támogató képzés kidolgozása, trauma szimulátor okoseszközök használatával pszichiátriai alkalmazás céljából. Amint ezekből is látszik, a webinárium célcsoportja az újításra nyitott, illetve az egészségügyi start-up vállalkozások köre volt.
Az esemény gerincét egy hatlépcsős innovációs folyamat bemutatása jelentette. Az alábbiakban – az egyes lépcsőfokok komplex voltára való tekintettel – lényegre törően bemutatjuk az egyes fázisokat azok legfontosabb jellemzőinek ismertetésével.
Első lépés: az igények azonosítása kimenetorientált szemléletben: Azon túl, hogy a javasolt fejlesztésnek új (azaz nem betöltött) igényre kell reagálnia, a meglevő megoldásokon túl kell mutatnia, egyúttal több érdekgazda számára is relevánsnak kell lennie. Fontos szempont a klinikai tesztelés lehetősége is, amely diagnosztikai és teljesítményorientált visszajelzést is biztosít az eszköz fejlesztőinek. Az igazán sikeres termékek – többek között – a betegek és a gyógyászati intézmények érdekeit is szolgálják, mert például kevesebb mellékhatással (betegek), rövidebb kórházi tartózkodással járnak (intézmények). Fontos továbbá, hogy nemcsak klinikailag, hanem üzletileg is meg kell érje az új fejlesztés. Végül pedig az új termékeknél azok technológiai újdonsága kevésbe számít, sokkal inkább az irántuk mutatkozó valós piaci igény a meghatározó.
Második lépés: a technológiai megoldás részletes kidolgozása. Itt figyelembe kell venni azt, hogy adott termék/szolgáltatás kapcsán jelenleg milyen megoldások vannak piaci forgalomban, azoknak milyen technológiai gyenge pontjai vannak. Számba kell venni azt is, hogy a betegek/fogyasztók mekkora csoportja számára kell az újítást elérhetővé, megvásárolhatóvá tenni. Végül pedig, konkrét számokkal, kimutatásokkal érdemes leírni azt is, hogy a javasolt megoldás mennyiben fejleszti az iparági technológiát – ez a szempont különösen az üzleti modell felállításakor releváns.
Harmadik lépés: érdekgazda (stakeholder) elemzés. Itt azokról a különböző érdekgazdákról és influenszerekről van szó (például: kutatók, kórházi személyzet, gazdasági döntéshozók, stb.), akik fontos, jelentős hatást gyakorolnak a döntéshozatali folyamatra. hangsúlyozni szükséges, hogy ők is valamilyen hasznot kell húzzanak az újításból, és bevonásra kerüljenek a fejlesztésbe is.
Negyedik lépés: a szellemi tulajdonnal összefüggő adatszolgáltatási, információáramlási és dokumentálási tevékenységek, figyelembe véve az adott tagország és az Európai Unió vonatkozó jogszabályait és elvárásait is.
Ötödik lépés: kereskedelmi stratégia. Nagy fontossággal bír, hiszen ezen keresztül kerülnek bevonásra a fejlesztést finanszírozó/ahhoz anyagilag hozzájáruló szereplők. Éppen ezért ez a stratégia konkrét pénzügyi adatokat kell tartalmazzon, úgy mint a haszonkulcs, értékesítendő darabszám, de ki kell térjen az újításunkkal versenyző termékekre/szolgáltatásokra, azzal rivalizáló új technológiai megoldásokra is.
Hatodik lépés: a fejlesztéshez szükséges csapat összeállítása, forrásszerzés. Ez a lépés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az orvostechnológia ötletből a piacon elérhető, megvásárolható valóság legyen. A munkatársak bevonásán túl a fejlesztés tekintetében konkrét részterületi felelősöket kell kinevezni, mérföldkövekkel és kimeneti indikátorokkal ellátott pénzügyi terv kell alátámassza a szerzett forrás felhasználását. Amennyiben releváns, az igénybe venni tervezett többféle forrás koordinációjára is szükség van.
A webinárium végén az előadók hasznos prezentációs, kommunikációs javaslatokkal is ellátták az orvostechnológia fejlesztést/újítást tervező vállalkozásokat.
A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.