A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2020. június 18-án rendhagyó módon szervezte meg a Regions 4Food aktuális tanulmányútját. A jelenlegi Covid-19 járvány miatt online formában került megrendezésre a találkozó, ahol a hét partnerrégió képviselői mellett az élelmiszeripar és az agrárszektor hazai és külföldi érdekelt felei is megjelentek. A rendezvény témája a három Dél-dunántúli Jó Gyakorlat az élelmiszer- és agráripari digitalizációban bemutatása volt.

A találkozó Pálma Zsolt, a DDRIÜ igazgatóhelyettesének köszöntőjével kezdődött, majd röviden beszámolt a Regions 4Food projekt tanulmányútjának programjáról és bemutatta a három előadót.

 

Farkas László, a Farkas Kft. ügyvezetője és partnere Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője előadást tartott a precíziós szántóföldi gazdálkodásról. Három, témába illeszkedő videó lejátszása (a linkek a cikk végén érhetőek el) után bemutatták a Farkas Kft. zimányi telephelyét. A digitalizált mezőgazdasági termelés főbb célkitűzéseivel kezdődött a prezentáció, melyek: eredményesség, stabilitás, környezettudatosság és fenntarthatóság. A precíziós gazdálkodás egyik alappillére, hogy a heterogén táblán belül a homogén zónák eltérő dózisú kezelést kapnak (tápanyag, vetőmag, növényvédőszer). Nagyon fontos, hogy a területet megfelelően felmérjék, melyet általában talajszkenneléssel végeznek. Sokféle adottságot vizsgálnak, többek között a fizikai féleséget, a talaj humusztartalmát és kémhatását. Ezen adatok alapján határozzák meg a trágyázás feltételeit is az adott területeken. Ezeknek köszönhetően a szakmailag megalapozott dózisok teljes biztonsággal kerülnek kiszórásra, így javul a termény minősége, a kezelői hibázás szinte teljesen megszűnik, illetve a tényleges kijuttatások automatikusan rögzítésre kerülnek. Mindezek mellett a gyomirtószer megtakarítás is jelentős. Végül kitértek a precíziós szántóföldi gazdálkodás eredményeire:

  • javul a kijuttatás minősége,
  • a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználtságát eredményezi,
  • nagyobb az esély a hozamok növelésére adott költségszinten,
  • költségmegtakarítást eredményez,
  • csökkenti a környezeti terhelést,
  • javul az élőmunka hatékonysága,
  • az automatizálás alkalmazásával javulnak a munkavégzési körülmények.

A második jó gyakorlatként a Bos Frucht Agrárszövetkezetet mutatta be Egyed Barna igazgatóság elnök. A szövetkezet egy 100%-ban családi vállalkozás, jelenleg körülbelül 2000 hektár terület van a tulajdonukban, melyen 2600 tejelő szarvasmarhát tartanak. Az állatok napi átlagos tejhozama 80 000 kg nyers tej körül mozog. A tejipari és feldolgozóipari vállalat alapját a stabil nyersanyagbázis, a modern gyártási technológiák és a folyamatos fejlesztések adják. Az újítások között érdemes megemlíteni a műtrágyamentes takarmány termesztést (trágyaöntözés) megközelítőleg 700 hektáron, valamint a hatásos fejési technológiát (forgó rendszer). A modern gyártási technológiák szempontjából az igazgatóság elnök bemutatta a „szabadistálló” rendszert, ami azt az alomterületet jelöli, ahol a szarvasmarhák számára fülkéket (istállókat) biztosítanak, ahol pihenni tudnak. A takarmánypályákat, és az alomterületeket naponta takarítják, hogy megőrizzék a tehenek kényelmét, egészségét és termelési teljesítményét. Ezen felül a vállalat bevezette a csúcstechnológiájú fejési folyamatot, ahol a rotációs fejőrendszerben a tehenek lassan forgó platformon járnak. A fejő felteszi a poharakat, és a tehenek egy teljes kört tesznek meg fejés közben. Amikor egy ciklus majdnem befejeződött, a poharak automatikusan eltávolításra kerülnek, és a tehén visszatér a pihenő helyére. Mindezek mellett új, a digitalizációt elősegítő szoftvereket vezettek be, mint az Agrovir rendszer, aminek köszönhetően könnyebb lett a készletgazdálkodás, a költségfigyelés és elemzés, valamint a munkaerő menedzsment, illetve a HerdMetrix szoftvercsomagot, ami felhasználóbarát környezetben kezeli a tehenek élet menedzsment információit.

Harmadikként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ipar4.0 Technológia Központja mutatkozott be Kovács László központvezető előadásán keresztül. A projekt eredetileg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program részeként jött létre 2017-2019 között azzal a céllal, hogy az „Ipar4.0 mintaalkalmazásokkal” támogassa a kis- és középvállalkozásokat a digitalizáció és automatizáció útján. A Központ küldetése, hogy Magyarország a negyedik ipari forradalom előnyeit kihasználva egyre több modern és versenyképes vállalkozással rendelkezzen. Ezért oktatást és támogatást nyújtanak az érdeklődőknek, valamint szeretnék elérni, hogy minél több I4.0 projektet indítsanak a megfelelő erőforrásokkal az országban. A vállalkozások olyan digitálisan támogatott hatékony termelési rendszereket hozzanak létre, ahol a berendezések kommunikálnak egymással, és együtt működnek az értéklánc mentén. Végül „élő bemutatót” tartott a Technológiai Központ három demonstrációs pontjáról. Az egyik az úgynevezett „digital twin”, melynek lényege, hogy az eszközök, termékek folyamatos kommunikációja révén létrejövő adatok alapján az intelligens rendszer képes optimalizálni a gyártási folyamatot. Ennek a fizikai rendszernek a digitális leképezését nevezik digitális ikernek. Az így kialakított intelligens rendszer „tapasztalatokat” gyűjthet. A másik a „hibaforrás meghatározás” szcenárió volt. Általában ipari környezetben összetett rendszerek működnek, amelyeknek a komponensei szorosan együttműködnek. Az egyik komponens meghibásodása számos más komponens meghibásodását okozza. A BME-Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) és a NetVisor közösen létrehozott rendszere éppen az ilyen láncszerű meghibásodások forrását mutatja ki.

A tanulmányút résztvevői átfogó képet kaphattak a három Dél-dunántúli jó gyakorlatról, amikhez kapcsolódóan felmerült kérdéseiket az előadók válaszolták meg.

 

A Farkas Kft. videói az alábbi linkeken érhetőek el:

https://youtu.be/EPsxKcTnEaQ

https://youtu.be/5SwQujLpxJM

https://youtu.be/YCD8wkpt23c

A Regions 4Food projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.