A jelenlegi Covid-19 világjárvány miatt 2020. április 22-23-án az eredetileg az olaszországi Livornóban esedékes tanulmányutat és projekttalálkozót online keretek között tartották meg. Ezen találkozón nem csak a partnerrégiók képviselői vettek részt, hanem az e-buszok használatában, működtetésében érintett stakeholderek (érdekeltek) is közreműködtek.
2020. április 22. szerda délelőtt az általános projektinformációk áttekintésére került sor. Szó esett többek között a projekt időbeni újratervezéséről, így például a Magyarországon ez év őszén megrendezendő projekttalálkozó 2021. tavaszára csúszik át. Ezen kívül a partnerek beszámoltak arról, hogy áll jelenleg a projekt megvalósítása az egyes régiókban. Hamburg és Utrecht jelenleg is rendelkezik már e-buszokkal, míg Pakson öt plusz egy, Pécsett kilenc plusz egy, valamint a máltai Gozo szigetén hat e-busz beszerzése zajlik. Az érintett, jelenleg e-buszokat forgalomba helyező régiókban a kiszolgáló infrastruktúra telepítésének és beüzemelésének lehetőségeit is vizsgálják, illetve előkészítik.
Szerda délután a résztvevőket négy csoportra osztották, ahol az egyes csoportok az e-buszok telepítésének ösztönző és akadályozó tényezőit vitatták meg különböző résztémakörök, mint például politikai, technikai, környezetvédelmi, stb. szempontok mentén. Az egyes álláspontok fontosságának, eltéréseinek számszerűsítésére a válaszadók a „Mentimeter” nevű, felhő alapú alkalmazást használták.
2020. április 23-án, csütörtökön a projekt technikai munkacsoportjainak (az un. Technical Working Group-oknak) a megbeszélései zajlottak. A TWG 1 munkacsoport (az e-buszok telepítésével összefüggő ösztönzők és akadályok) egyeztetésén az egyes tényezők, valamint az előző napi „Mentimeter” eredmények áttekintésére került sor, az alábbiak szerint:
ösztönző tényezők
- politikai: a fő hajtóerő végső soron az állami (pénzügyi) támogatás (amely lehet nemzeti vagy
regionális) rendelkezésre állása, - társadalmi: a fő hajtőerő leginkább az e-buszok egészségügyileg és a klíma szempontjából egyaránt
kedvező hatása, - gazdasági: a fő ösztönző tényező (az e-buszok magasabb ára ellenére) az, hogy az ezen buszok
életciklusának költségei a dízel buszokhoz képest jobban tervezhetők, - technológiai: a legfontosabb szempontként itt az energiával összefüggő újítások, továbbá a
fenntartható helyi energiatermelés túlcsorduló hatásai jelentek meg;
akadályozó tényezők
- politikai: az e-buszokhoz és dízel buszok beszerzésével, működtetésével külön-külön kapcsolódó
kiadások nagyságrendjének megítélése, - társadalmi: az utasok tekintetében felmerült, hogy az e-buszokhoz kapcsolódó infrastruktúra (pl.
töltőállomások) nagyobb közterülete foglalnak el, amit a helyi lakosok sérelmezhetnek, - gazdasági: az e-buszbeszerzési eljárásoknak köszönhetően több szereplő érdekeit kell figyelembe
venni, ami több egyeztetést igényel. Egy másik észrevétel, hogy azonos mennyiségű utas
kiszolgálására több e-buszra van szükség, mint dízel buszra, tekintettel a két busztípus
eltérő hatótávolságára és újratöltésük szintén különböző időigényére, - technológiai: az e-busz technológiai megoldásai nagyon eltérőek, ezért szabványosításuk nehéz. Ezért
azt mindenképpen figyelembe venni kell, hogy adott technológia használata lehetséges-e
minél több európai régióban.
A TWG2 munkacsoportban (amely az e-buszok technológia megoldásaira koncentrál) a partnerek feladata meglevő/leendő e-buszparkjaik technikai leírása lesz, míg a TWG3 munkacsoport (e-busz használati tapasztalatok) célja a sofőrök és az utasok igényeinek, elvárásainak felmérése. Végül pedig a TWG4 munkacsoport feladata az e-busz beszerzés és a finanszírozás áttekintése, ha szükséges, kidolgozása. Csütörtök délután ezeknek a kérdéseknek a rövid áttekintésére is sor került. A kétnapos online találkozó jól illusztrálta az e-buszok telepítésének legfontosabb szempontjait, amelyek mentén a hat projektrégió tovább folytatja munkáját.
Az eBussed projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. További információ: https://www.interregeurope.eu/ebussed/
