A Regions4Food projekt harmadik szemesztere a tudásátadásról és a bevált gyakorlatok megosztásáról szól. Szeptember elején Seinajoki-ban, Dél-Ostrobothniában, Finnországban került sor a legelső tanulmányútra.
A tanulmányi út másfél napig tartott, és magába foglalt öt különböző „jó gyakorlat” prezentációt, különböző szemszögekből. A résztvevők köszöntésére a Seinäjoki Alkalmazott Tudományi Egyetem lenyűgöző Frami Campusában került sor, csütörtök délelőtt. Terhi Junkkari, az Agrártudományi és Élelmiszeripari Kar dékánja üdvözölte a kutatókat „Finnország éléskamrájában”. Solia Huhlatuhta, a REGIONS 4FOOD projekt területi projektkoordinátora ismertette a napirendi pontokat, majd kezdődhetett a jó gyakorlatok ismertetése.
Először Jussi-Matti Kallio, a Seinäjoki Alkalmazott Tudományok Egyetemének adjunktusa és Sanna Kankaanpää, fejlesztési menedzser mutatta be az Agro Living Lab és eLiving Lab projekteket. Ezek a projektek a gazdálkodók és a helyi agrártechnológiai vállalatok kooperációján alapulnak, és a jó gyakorlatok technikai dimenzióját képviselik. A jó gyakorlat szerint az agrártechnológiai digitális megoldások fejlesztésébe és tesztelésébe bevonják a gazdákat, ami a hatékonysághoz és a jobb felhasználhatósághoz vezet. Jussi-Matti és Sanna ismertette a projekt eredményeit és a tapasztalatokat, a vendégek pedig további kérdések által kaptak egy részletes képet a jó gyakorlatról.
Ezután a Frami Egyetem agrár-élelmiszeripari kutatócsoportjának prezentációja következett az agrár-élelmiszeripari szektor kulcsszereplőiről a felsőoktatásban. A résztvevők meglátogatták a Seinäjoki Egyetem néhány laboratóriumát és tanulási környezetét, a műszaki iskola digitális gyárát, a közelmúltban átadott feldolgozási és biotechnológiai Frami Élelmiszer Laboratóriumot, valamint a Prikka Étkeztetés és Vendéglátás Gyakorló Éttermet. Terhi Junkkari, az Agrártudományi és Élelmiszeripari Kar dékánja bemutatta az egyetem munkáját számokban. Ezt követően a résztvevők mélyebb betekintést nyerhettek a Frami Campus és az agrár-élelmiszeripari kutatócsoport kutatási és fejlesztési tevékenységébe, Sanna Kankaanpää és Anu Portti projektmenedzser által, akik bemutatták az AB Seinäjoki ERDF együttműködési projekt hátterét. Előadott továbbá Juha Alarinta és Sami Kurki a Helsinki Egyetem Ruralia-intézetéből, valamint Merja Högnasbacka a LUKE tevékenységéről.
Antti Saartenoja, a Regionális Tanács tervezési igazgatója is köszöntötte a projekt partnereket, majd hangsúlyozta a tapasztalatátadás és interregionális együttműködés fontosságát.
Ebéd után további prezentációk következtek:
Jaakkoo Koskenkorva bemutatta a ResQ Club mobil applikációt, ami egy felhasználóbarát fejlesztés éttermek számára. Az applikáció segítségével az éttermek alacsony áron eladhatják a maradék ételt az érdeklődőknek, rászorulóknak. Ez a digitalizálás nagyon egyszerű módja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és az élelmiszer-értéklánc fenntarthatóbbá tételére. A ResQ Club folyamatosan nyitott az új városok iránt, és Regions 4Food partnerei segítséget nyújthatnak abban, hogy ösztönözzék a gazdasági szereplőket a digitalizálás ezen irányába.
Bemutatásra került a REKO, ami a helyi élelmiszer üzletek digitális rendelési rendszere. Egy helyi termelő és kutató, Hannele Suvanto mutatta be a kiskereskedelmi és elosztási modellt, ami a Facebookon keresztül működik. A REKO a vásárlók számára lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenül a gyártótól rendeljen termékeket, és a helyi élelmiszertermelőket behozza az élelmiszerüzletekbe, amire korábban nem volt példa. Az előre rendelt termékek és azok átadás-átvételi időpontjának rugalmas meghatározása még szélsőséges időjárási körülmények között is lehetővé teszi ezt. A REKO modell könnyen megvalósítható a különböző régiókban, habár a kezdeti finanszírozástól sok minden függ.
A résztvevők videót is láthattak a Logmore QR adatgyűjtőről, amit az élelmiszerbiztonság, tárolás és szállítás nyomon követhetőségéhez fejlesztettek. Ez egy új, díjnyertes és nagyon érdekes digitális megoldás az élelmiszerláncok tevékenységének fejlesztésére.
A tanulmányút során Dél-Ostrobothniai élelmezési ágazat egyik legfontosabb erősségét mutatták be a házigazdák: az adatok felhasználása az állatjólét ellenőrzésé-nyomon követése tekintetében. Ina Toppari, az ETT Animal Health ügyvezető igazgatója ismertette a Sikava esetét. A Sikava az állategészségügy országos minőségbiztosítási rendszere a sertéshús előállításánál, hasonló a marhahús és a tejtermelés rendszeréhez. A program adatokat gyűjt a mezőgazdasági termelőktől, állatorvosoktól, vágóhidaktól, és biztosítja a nemzeti minőségbiztosítási rendszer magas színvonalát.
Ugyanahhoz a jó gyakorlathoz kapcsolódva az első nap utolsó bemutatója az Atria helyszíni látogatása volt, amely egy finn húsipari vállalat, ami gazdálkodási szinten is nyomon követhető. Seija Pihlajaviita, az Atria minőségbiztosítási igazgatója bemutatta a vállalkozást és a gazdasági szintű nyomon követhetőség ötletét, valamint az antibiotikumok nélküli gyártási koncepciót. A digitalizáció mindkét koncepció fontos elősegítője, de sok szenvedélyt, akaratot, kemény munkát és együttműködést igényel az élelmiszer-értékláncban, a világ legtisztább ételeinek előállítása érdekében.
Az első nap a Juurella étterem helyi és vad ételeinek vacsorájával zárult le, amelyet a résztvevők együtt az erdőben, barátságos légkörben, a tűz körül ülve élvezhettek.
A tanulmányút második napja egy buszos kirándulással kezdődött, amely során meglátogatták a Honkajoki Kft-t. Matti Lehtinen, a Honkajoki termelési igazgatója bemutatta a vállalatot, amely Finnország vezető állati melléktermék feldolgozója, ahol a körforgásos gazdaság számára kiváló minőségű, tiszta és biztonságos alapanyagokat állítanak elő és finomítanak. A folyamatok nagymértékben digitalizáltak és a vállalat erősen érdekelt a kutatás-fejlesztés együttműködésekben.
Az utolsó látogatás a fejlett Finnmilk üzemben volt. Ari Teppo, Finnország legnagyobb tejipari vállalatának társtulajdonosa a munkamódszereiről a digitalizálási gyakorlatokról beszélt. Beszámolójában annak a tudásnak a fontosságát hangsúlyozta, amelyre a gazdáknak szüksége van az adatok elemzése során és azok lehető legszélesebb körű felhasználásában. A Finnmilk egy óriási robot fejőgéppel is rendelkezik, amely 85 tehenet tud fejni óránként, ezzel lehetővé téve, hogy az alkalmazottak az állatok jólétére koncentrálhassanak, ezt ezen a modern farmon gyűjtött adatok alapján bizonyították.
A második nap délutánján véget ért a látogatás és a résztvevők elbúcsúztak egymástól. A szervezők remélik, hogy a vendégek tanultak valami újat, amit megvalósíthatnak a jövőben.
